kolléga
munkatárs, kartárs; egyetemi diáktárs; lat collēga, tkp. con-lega 'hivataltárs', ered.'hivatali megbízását (vkivel) együtt töltő": con- 'együtt'| legare 'megbíz, kiküld, kiválogat' < lēg-
Kategória: Köznyelvi
Eddig összesen 2 javaslat érkezett erre a szóra, és 22 hozzászólás.
Ha arra érdemes, oszd meg másokkal!
- • munkatárs
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
(61 igen, 6 nem) - • Nem szeretem a munkatársaimat.
- • szaktárs
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
(11 igen, 20 nem) - • Hogy hol cseszték el a mipegátprogramozást , sajnos egyetlen szaktársam sem tudta megmondani , csak a Dani .
#6Mandula
Ez így kicsit kioktatónak tűnik, sebaj..., vitakultúra (gyerekszoba) kérdése. Ámi a lényeg, kategórikusan így nem is igaz! A jelentés szó ugyanis valóban jelenthet jelelentéstételt vagy beszámolót IS, de az egyes szavak, gondolatok mögött húzódó tartalmat (értelmet) IS így nevezzük. Azaz azt, amire gondolunk, amikor az adott hang- vagy betűkombinációt meghalljuk vagy olvassuk. Ha igaz lenne a vitatott megállapítás, vajon mit kezdenénk pl. a jelentésváltozás, jelentésmódosulás vagy a jelelentéstartalom, minden kétséget kizáróan létező és helyes szavainkkal?
#7L9ngei
A culpa szónál nemrég ugyanezt a remek hasonlatot ugyanebben a kérdésben egyszer már megkaptuk. Igaz, a °V° profilt gazdája azóta elvetette. (Nem csoda, az az idők folyamán lejáratódott rendesen.) Ott is megtalálható egyébként az általa gondoltak hasonlóan világos cáfolata.
#9gyaloggos
Dr. Balázs Géza: Szavak pontos használata (helyorseg.hu, 2022. március 23.): A jotta görög eredetű szó, JELENTÉSe: kis mennyiség. • Karakteres időjárás-jelentés: „Az elmúlt 24 órában egy nem túl karakán hidegfront vonult át felettünk.” A karakán melléknevet főleg emberre használjuk: karakán férfi, nő. JELENTÉSe: határozott, talpraesett, szókimondó. Persze elképzelhető karakán hidegfront is. De inkább használatos lenne egy másik melléknév: a karakteres, melynek JELENTÉSe: jellemző tulajdonság, jellegzetesség. Magyarul pedig ezt mondhatnánk: határozott vagy jellegzetes hidegfront."
#14gyaloggos
Lőrincze Lajos: 1. Nyelvszokás és nyelvi norma = In: JELENTÉStan és stilisztika. (A magyar nyelvészek II. nemzetközi kongresszusának előadásai) / Imre Samu szerk., Szathmári István és mások. Bp. Akad. K., 1974. 348-354. p. (Nyelvtudományi értekezések 83.) Szeged, 1972. aug. 22-25 2. Tudod-e, mit jelent? (Szavak JELENTÉSe) = NYéK, 16., (1974). 41-42. p. 3. berúgásról = NyéK, 27., (1977). 36-39. p. (Szavak JELENTÉSe) 4. Bundatörténet = Édes Anyanyelvünk, 11., 1989. 3. sz. 6. p. A bunda JELENTÉSének változása 5. Állati = Édes Anyanyelvünk, 12., 1990. 3. sz. 9. p. (Tavalyi jegyzeteimből) A "hiénázik" szó új JELENTÉSe
#17Pásztor István
Régi nóta ez is, de hát Peterdi Pállal szólva nincs régi vicc, csak öreg ember. (Egy csecsemőnek ugyanis minden vicc új.) Tehát vegyük át még egyszer: a jelentés szó egyaránt jelent beszámolót és mögöttes tartalmat, viszont a jelentmény kizárólag az utóbbit. Ami nagyon fontos: nyelvész szakmai körökben szinte kizárólag a jelentmény szót használják, a laikusok ugyanerre a fogalomra inkább jelentést mondanak. Ahhoz tudnám hasonlítani, hogy mi laikusok vasúti váltóról beszélünk, míg a tősgyökeres vasutasok kizárólag kitérőnek hívják azt a valamit. Nincs tehát szó sznob manírról, vagy bármi hasonlóról, egyszerűen csak el kell fogadni, hogy valaki már csak megszokásból is ragaszkodik a szakzsargonhoz. És miért beszél Balázs és Lőrincze mégis jelentésről és nem jelentményről? Nos, nyilvánvalóan azért, mert nem egy szűk szakmai körnek, hanem a széles nyilvánosságnak szánták közlendőjüket. Megjegyzem, erre magyarítótársunk is figyelemmel lehetne, kioktató, nyegle hangütését a fent írottak ellenére én is helytelenítem.
#18gyaloggos
Dr. Minya Károly (Változó szókincsünk. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2011, 155 p.): A JELENTÉSsbővüléssel keletkező neologizmusokkal foglalkozó alfejezetben újszerű JELENZÉSben használt kifejezéseken illusztrálja, hogyan jöhet létre a JELENTÉSbővülés (sportlegenda, visszaégett az erdő – ’újra kigyulladt’),...
#19Medvetalp
Nocsak, már Minya Károly tanár úrról is kiderül, hogy a jelentés szót használja és nem a jelentményt? Te is fiam, Brutus? Egyébként vitatkozom Pásztor Istvánnal: vitatom, hogy a nyelvészek szinte kizárólag a jelentményt használnák egymás között és csak a közérthetőség kedvéért fanyalodnának arra, hogy jelentésről beszéljenek. Ez szerintem nincs így. Az sem igaz továbbá, hogy a jelentmény szó használata ne számítana modorosságnak, vagy ne lenne az egyfajta sznobizmus, mert az.
#21M.P.
Ezek szerint Lőrincze Lajos sem tudott rendesen magyarul. Meg a többirk sem. Különben jelentményt írtak volna ők is mindenütt jelentés helyett. Kár, hogy Karika vé karika már nem tarthat neki nyelvi továbbképzést. Viszont Karikó Katalint még korrepetálhatná biológiából, Rost Andreának adhatna énekleckéket, Szoboszlait meg megtaníthatná kapura lőni. Szegedinek pedig elmagyarázhatná, merre folyik a Tisza. És Balázs Gézának és Minya Károlyhak még mindig tarthatna egy anyanyelvi mesterkurzust.
#22L9ngei
Igen, a nem akárhonnan belinkelt, hanem egyenesen a Manyszi(!) által jegyzett cikkben a nyelvész szakértő modoros hatásúnak nevezi a jelentmény szó használatát. De legalább ilyen érdekes, hogy ezt egy kérdésre válaszolva teszi, miután a kérdező valaminek a " jelentnénye" iránt tudakolódott. Csak nem...? Csak nem a mi fröccsöntött (zseb)kazinczynk alias °V° exponálra magát a Manyszinál is a rögeszméjével? A belinkelt cikk keletkezésének dátuma mindenesetre nagyon közel esik a Szómagyarító indulásáéval...
#1Hegedűs Sándor
2011-02-27 08:14:19
A 'munkatárs' nem újdonság! Teljesen bevett, meghonosodott és általánosan alkalmazott, elterjedt "fordítása" a kolléga szónak. Oly annyira, hogy az egykor ugyancsak közkeletű (bár némi szűkítést jelentő, így jelentésárnyaló) 'szaktárs' és 'kartárs' szavakat is kiszorította.